"-Bátorság volt tegnap itthagynod egyedül.
-Ezt hogy érted?
-Mi a garancia arra, hogy a szöveg nem vált valósággá?
-Te!
-Én?
-És a tény, hogy hiszek benned!
-Attól tartok összesen kettő ember gondolja ìgy. Kettő.
-Pont kettővel több, mintha egy sem hinne...
-Ezt én szoktam mondani!
-Rossz hatással lehetsz rám...de azért szeretlek.
-Nem engedélyeztem. :D
-Hol zavar ez engem, Hercegnő? :D"
Egyszer volt, hol nem volt, volt egy lány. Nagyon kis mókásan szemlélte a Világot, de idővel elkezdett felnőni. Mint minden gyerek, megtapasztalt ezt-azt...Nem viselte jól, azt, amikor valami negatív dolog történt vele, de tudta, vannak olyan emberek az életében, akiknek óriási hálával tartozott. Szerette őket teljes szívéből, még akkor is, ha sokszor miattuk volt szomorú.
Volt egy CsirkeHalElf úrfija, egy SzőkeÖrökLegjobb barátnője, egy AcélbetétesBarnaCiklon barátnője és még sok személy, akik fontosak voltak, de a legnagyobb titkokról nem tudtak. Illetve...volt Ő...senki nem ismerte, senki nem tudta, hogy lézetik. Csak a lány. Számíthatott rá bármikor, sosem ítélte el. A lány szerette őt is, de nem látta soha.
Egy nap főszereplőnk nagyon maga alá került. Írt valamit, amit nem sok barátjának mutatott meg, de ők mind meglepődtek a szövegen. Volt (kemény 4 ember közül), aki megijedt, volt, aki csak őrült kíváncsi lett...de ketten bíztak is a lányban és abban, hogy sosem adja fel. Nem is akarta...Miattuk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése