2014. február 16., vasárnap

:D

-Hahó, hahó, ébren vagy?
-Nem, csak az agyhullámaimmal kommunikálunk most.
-Oh, logikus...:D

Szóval rájöttem, hogy ilyenre is képes vagyok. 3 hét és egy kiadós hisztiroham után mosolygosan ébredtem aznap. Tanultam és a nyuszival beszélgettem. Eldöntöttem azt, amit addig már oly sokszor. Ami mások előtt mindig Titok lesz...Furcsa èrzés az, amikor vannak olyan emberek, akiket félévvel ezelőtt még nem is ismertél mégis többet tudnak rólad, mint a saját szüleid...vagy legalábbis majdnem többet.

Történt veletek már olyan, hogy egy nagyon szomorú időszak után úgy éreztétek elég? Igazán jó érzés. Mosoly, mosoly, vigyorgás, nevetés és Boldogság!

1 megjegyzés: